Kálvária Kápolna
Fájdalmas Szűz Mária, majd Szent Kereszt Felmagasztalása Kálvária Kápolna történetéről
Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária Kálvária-Kápolnát 1868-ban Pataki Katalin által felállított „Kápolna örökös fenntartására szolgáló alapul 100 osztrák értékű forintot adott, azon ígérettel, hogy amíg Ő él a szükséges kijavítási költségeket Ő fogja fedezni.” Ezért Dr. Kovács Pál esperes, plébános és Molnár Mihály templom atya azzal a kéréssel fordult az Esztergomi Érseki Hatósághoz, hogy ezt az alapítványt jóváhagyni és elfogadni szíveskedjenek. A hívek kérésére a keresztjáró és a Boldogságos Szűzre (angyali üdvözlet ünnepén) emlékeztető napokon szentmisét mutathassanak be ebben a kápolnában. Ez a kápolna, a mai kápolnától kisebb méretű volt és a jelenlegi kápolna helyén állott.
1900 körül néhai Trubin Albert vadkerti lakos életének utolsó napjaiban 400 koronát hagyományozott Vadkert községnek, hogy abból Jézus szent nevének emlékére kálvária épüljön a községben. Tudta azt, hogy ez az összeg nem lesz elegendő a megvalósításra, ezért kérte a római katolikus híveket, hogy adakozzanak e „szent cél megvalósítására tehetségük szerint, Istentől várva annak bőséges jutalmát.”
A kápolna építésének a kezdete ismeretlen. 1904-től követhetjük nyomon a kápolna építésével kapcsolatos bevételi és kiadási adatokat. Az Esztergomi Prímási Levéltárban megtalálható az a levél, amelyben 1904 őszén kérte Dr. Kürtössy József helyettes plébános úr a kápolna felszentelését.
A Kálvária- kápolna felszentelése 1904. október 23-án történt meg. A felszentelést Kohl Medárd püspök prímási helynök végezte.
A Kápolna főoltára
A kápolna főoltárát 1906-ban vásárolták meg 400 koronáért. Az oltáron fából faragott Fájdalmas Szűz Mária szobor áll a szobor a müncheni Mayer-féle királyi udvari Műintézetben készült, a szobrot Boda Pál érsekvadkerti hívő vásárolta 290 koronaértékben. A szobor két oldalán szintén fából faragott 1-1 angyal látható. A főoltár aljában lévő Szent sírban fekvő Krisztus fából faragott szobra van elhelyezve. Készítője ismeretlen.
A főoltárban és a két mellékoltárban lévő ereklyetartókban Szent Adalbert és Becket Szent Tamás vértanúk ereklyéje van elhelyezve.
A Kápolna mellékoltárai
A kápolnában két mellékoltár van. A bal oldali mellékoltáron gipszből készült Pieta szobor ölében a halott Jézussal látható. Két oldalán gipszből készült 1-1 angyal van elhelyezve.
A jobboldali mellékoltáron fából faragott Jó Pásztor szobor látható, két oldalán szintén gipszből készült 1-1 angyal van elhelyezve.
A Kápolna szobrai
A kápolnában még két szobor található. Mind a kettő fából faragott. A Mária szíve szobor művészi kivitelű. 1 méter magas, 1916-ban vásárolták 140 koronáért. A másik szobor Jézus szíve szobor. 1 méter magas. A szobor adatairól többet nem tudunk.
A Kápolna harangjai
A Kálvária-kápolna tornyában jelenleg három harang lakik. Melyek mindennap reggel, délben és este jeleznek és imádságra hívnak.
- A torony legfelső harangja közepes méretű.
Felirata: Szent József a haldoklók védőszentje könyörögj érettünk. Budapest 1921. Slezák László.
- középen pici harang.
Felirata: Joannes Nepomuki
- Az alsó nagy díszes harang.
Felirata: Jézus a Jó Pásztor fogadj minket magadhoz. Érsekvadkert 1921. Budapest 1921. Slezák László. Kristók Imre és Vidó Mária
A Búcsúztató kápolna
A kálvária kert szegletében található a búcsúztató kápolna, ahol az a fából faragott jelenet látható, ahol a 30 éves Jézus elbúcsúzik édesanyjától, amikor tanítókörútjára indul. Állíttatta Szabó Antalné. A szobrot készítette Krauser József Selmecbányai szobrász. 1905 május 10-én szentelték fel.
Keresztúti stációk
A kálvária kertben található a Jézus keresztútját bemutató tizennégy stáció. 1904. szeptember 27-én a keresztúti stációk fenttartására 200 korona alapítványi törzstőkét tettek. A stációkat magánszemélyek adományából állították. Mindegyik stáción olvashatók az állíttató, valamint a 2017-es felújítást adományozó személyek neve.
A kápolna előtti kereszt
A kőkereszt felirata: Az Érsekvadkerti hívek állíttatták az Isten dicsőségére, 1918. szeptember 14-én lett felszentelve. Felújítva a hívek adományából lett 1994-ben.
A kápolna a búcsúztatókápolnával és a kápolna körüli tizennégy stáció teljes egészében a hívek adományából épült.
Az elmúlt 116 évben a hívek adományából többször felújították.
1990-ben olyan gondolat érkezett, hogy a kápolnát le kell bontani, mert a toronyrész és a hajó rész szét akart válni egymástól, a rossz alapozás miatt. Egy új mai korral változó stílusú kápolnát terveztek építeni a mostani helyére. Alapítványt hoztak létre „Szentkereszt Felmagasztalásának Kápolnájáért alapítvány néven.” Adományok gyűjtése történt, a különböző dokumentumok és egy kis makett is elkészült, hogy milyen lenne az új kápolna. Azonban a Műemlékvédelmi Hivatal nem engedélyezte a kápolna lebontását, így a mostani kápolna helyreállítása történt meg. A felújított kápolnát 1993-ban szentelték fel, melynek titulusa ekkor megváltozott: Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna nevet kapta.
A kápolna előtti teret és a hozzá bevezető utakat Boda Sándor, a kápolna építését szorgalmazó Boda Pál unokája újíttatta meg 2006-ban.
A kápolna, a Búcsúztató kápolna és a keresztúti stációk legutóbbi teljes körű felújítására 2016-ban került sor. A felújítást követően 2016. szeptember 17-én Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök áldotta meg.
Az anyag összeállítása: Págyor Lászlóné Vitéz Mária Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária Kálvária-Kápolna 100 éves történetéről című könyv alapján